Az 1871-ben Kaufmann József aranyműves és Jeskó Lajos evangélikus lelkész kezdeményezésére megalakult egyesületünk legfontosabb feladatának a városi szegények támogatását és közhasznú intézetek létesítését tekintette. Előadások, táncmulatságok, teadélutánok, karácsonyi gyűjtések bevételei tették lehetővé kezdetben a szegény rászorulók ideiglenes és rendszeres segélyezését.
A Pécsi Jótékony Nőegylet működése kezdetén a nőnevelés és a kisdedóvás állt a megoldandó kérdések homlokterében.
1877 és 1882 között varróiskolát, 1879 és 1902 között Szigriszt József vezetésével óvodát működtettek. Sável Kálmánné elnöksége idején (1894–1900) a város támogatásával népkonyhát (1895–1930) nyitottak, ahol naponta osztottak ingyen ebédet. Báró Fejérváry Imréné kezdeményezésére a város által felajánlott telken (ma Pécs, Vince u. 38–42.) szegényházakat (1902–1949) létesítettek, mely hajléktalanok menhelye volt.
A Nőegylet a századfordulótól aktívan működött együtt más egyesületekkel, részt vett a városi gyermekmenhely munkájában. Az egyesület kezdetben a Matessa árvaházban működött ( Pécs, Papnövelde u. 22.). 1878-ban épült első székházunk a mai postapalota helyén, majd Biedermann Rezsőné[1] adományából 1905-re új székház emeltetett a Mária u. 18. szám alatt.
Az 1949-ben feloszlatott egyesületet 1997-ben alakította újra Kittkáné Bódi Katalin. Azóta az Egyesület az elődőkével azonos célok mentén folyamatosan végzi jószolgálati tevékenységét.
[1] Biedermann Rezsőné született Belichróder Elza (Erzsébet) 1903 és 1918 között a nőegylet elnöknője. Apja neves berlini bankár volt, így az utána maradt örökség tette lehetővé a jótékonyság nagyvonalú gyakorlását. A székház épületére 40000 koronát adományozott.
Forrás: Mészáros Balázs: Jótékony Nőegylet / Pécs Lexikon I. 2010.
A Pécsi Jótékony Nőegylet története a kezdetektől napjainkig.